A BÜROKRÁCIA MOCSARÁBA FOJTANÁ A KORMÁNY A MOSZKVAI VÍZUMGYÁR ÉS GHAITH PHARAON ÜGYÉT

2017.04.19 09:11

A BÜROKRÁCIA MOCSARÁBA FOJTANÁ A KORMÁNY A MOSZKVAI VÍZUMGYÁR ÉS GHAITH PHARAON ÜGYÉT

Kemény kérdések záporoztak dr. Balogh Csabára, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárára, az Országgyűlés Külügyi bizottságának mai ülésén. A magyar konzuli tevékenység körüli rendellenességekre vonatkozó érdemi információkat azonban mégsem ismerhette meg a nagyközönség, mivel a külügy munkatársa angolnaként siklott ki a Pharaon-ügy és a Kiss Szilárd-féle moszkvai vízumgyár kényes szorításából.

 

Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke az ellenzék által régóta szorgalmazott ülés után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyébként zárt meghallgatás nyilvános részén feltett kérdéseikre a bizottság tagjai nem kaptak érdemi választ.

A Jobbik külügyi szakpolitikusa kiemelte: a külügyminisztérium és a belügyminisztérium részéről folyamatos egymásra mutogatás folyik a Pharaon-ügy és a Kiss Szilárd-botrány kapcsán, ami ellehetetleníti, hogy az országgyűlési képviselők megfelelő ellenőrzést gyakorolhassanak a kormányzati munka fölött.

"Konkrét kéréseke nem érkeznek konkrét válaszok"

- hangsúlyozta Gyöngyösi.

A legerősebb ellenzéki párt képviselője felidézte:

- Ghaith Pharaon esetében egy FBI által terrorizmus finanszírozásáért is körözött egyén "csusszant át valahogy a konzuli hálón", és kaphatott magyar vízumot, többször járt hazánkban, ahol kiterjedt üzleti tevékenységet folytatott - többek közt a miniszterelnök vejével. Ennek dacára nem tudni, "hogyan juthatott be az országba és hogyan férkőzött a miniszterelnök, valamint egyes kormánytagok közelébe".

- A Kiss Szilárd-ügy szerinte hasonlóan rejtélyes, mivel a férfi által üzemeltetett moszkvai vízumgyár az ottani konzulok folyamatos fenyegetése-befolyásolása mellett működött. Ennek keretében négyezer orosz állampolgár jutott vízumhoz személyes adatok szolgáltatása, személyes megjelenés és mindenféle ellenőrzés nélkül, néhány óra leforgása alatt.

Utóbbi eset kapcsán Gyöngyösi hangsúlyozta: a vízumot megkapó személyek Magyarországot csak egyfajta ugródeszkaként használták, hogy tovább utazhassanak a különböző schengeni országokba.

"Ilyen értelemben megkérdőjelezhető, hogy Magyarország gazdasági-üzleti érdekei mennyiben indokolták, hogy ezek az emberek ilyen tempóban, ilyen mennyiségű vízumot kapjanak"

- szögezte le a jobbikos honatya, aki szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, illetve a korrupció erőteljes gyanúját veti föl, hogy ez megtörténhetett.

Hozzátette:

"Felmerül a kérdés, hogy különböző titkosszolgálatok milyen mértékben használják a magyar konzulátusokat arra, hogy schengeni területre jussanak, és így Magyarországon is titkosszolgálati tevékenységet folytassanak?"

Gyöngyösi alábbi kérdéseire nem érkezett érdemi válasz a bizottsági ülésen:

- Ha tényleg olyan kiemelkedő a magyar konzuli szolgálat tevékenysége, hogy azt itthon és külföldön is elismerik, akkor hogyan csusszanhatott át a bejrúti konzulátus és a magyar külügy hálóján egy olyan ember, akit az FBI és az Interpol is körözött?
 
- Amikor Ghaith Pharaon vízumkérelmét felterjesztették a bejrúti magyar konzulátusról, akkor a konzuli előterjesztésben és a vízumigénylésben valamilyen formában megfogalmazódott-e Pharaonnak az az óhaja, hogy találkozzon Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral? Ez egy igen-nem választ igénylő kérdés.
 
- Segítette-e a konzulátus a normál konzuli tevékenységen túlmutatóan Ghaith Pharaon beutazását? Van-e ennek bármilyen nyoma a konzuli rendszerben?
 
- Mi alapján választja ki Magyarország, hogy milyen országok vonatkozásában gyakorol felülvizsgálati jogot egy adott vízum kiadása esetében?
 
- Magyarország miért nem vizsgál behatóbban bizonyos országokat, főleg ha a nemzetközi terrorizmus és a migráció kiemelt veszélyt jelent velük kapcsolatban?
 
- Moszkván kívül hol üzemeltet még vízumgyárakat a magyar külügy?
 
- Ez egy elszigetelt eset, vagy a jelenlegi külügyminisztérium bevett gyakorlata?