A dákok elásott kincse
A román szakemberek restaurálják azokat a dák királyi kincseket, amelyet az erdélyi Hunyad megyei Várhegy környékéről, az ókori Szarmagetusa városból raboltak el.
Elrabolt érmék
Az ősi dák fővárosból, a Hunyad megyei Várhegy közelében lévő Szarmizegetusából a Kr. e. 1. Századból származó aranyérméket és ezüst ékszereket még 2004 és 2007 között lopták el a kincsásók. A német és a román rendőrség két éves nyomozás után végül megtalált öt aranyérmét és az ékszerek nagy részét német aukciós házakban, ahol értékesíteni akarták őket. Az érméken a Kr. e. 1. században élt Koson király ábrája szerepel, akit a numizmatikusok egy része balkáni szkíta királynak tart. Az elrabolt kincseket Decebál kincsének tartja a szakirodalom, hivatkozva azokra a régi római feljegyzésekre, többek között Ptolemaiosra, aki megemlítette, hogy amikor Trajanus császár legyőzte a dákokat, a menekülő király Sargetia-folyó (Sztrigy) fenekén rejtette el kincseit.
Dákból római város
A dákok a kelet-európai térség egyik ősi népcsoportja volt, minden bizonnyal a szkítákhoz tartoztak. Sajnos, az európai tudomány máig indoeurópainak tartja őket, a románok pedig saját ősüknek vélik ezt az ókori népet, akik a Kr. e. 2. századtól kiterjesztették fennhatóságukat a mai Erdélyre és a Tiszántúl egy részére, úgy, hogy szövetségben álltak más szkíta népekkel. A róluk fennmaradt ábrázolások, valamint az előkerült régészeti leletek mind azt bizonyítják, hogy a dákok a sztyeppei műveltséghez tartoztak. Nagyon valószínű, hogy a dákoknak inkább hozzánk, magyarokhoz van közük, mintsem a nyugati népekhez, vagy a románokhoz.
OB
alfahir.hu