A szétszakítottság egy próbatétel
A IX. EMI-tábor vendége volt szombaton a székelyföldi Borzonton Vona Gábor. A Jobbik elnöke értékelte a kormány három éves tevékenységét, a liberális demokrácia hazai működését, beszélt a házszabályellenesen elfogadott földtörvényről és a trafikbotrányról. A nemzeti radikális párt vezetője korlátozná az általános választójogot, leküzdené a Jobbikkal szembeni előítéleteket, és filmet forgatna Szegedi Csanádról.
Szokás szerint zsúfolásig megtelt előadósátor várta péntek délben Vona Gábort, akire a román média is kíváncsi volt: a Jobbik elnökét többek között arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy pártját Romániában szélsőségesnek tartják. Tőkés László nagy port kavarttusványosi bejelentése kapcsán (miszerint Magyarországnak védhatalmi státuszt kéne vállalnia Erdély fölött) Vona elmondta, ez régi programpontja a Jobbiknak, így természetesen támogatják azt. Arra a kérdésre, hogy vállalnák-e a keményebb fellépést, ha ez a két állam között konfliktust szülne, úgy válaszolt: „ha azzal jár, akkor azzal jár”.
Vona Gábor pártelnök és Bagoly Zsolt moderátor
Előadása nyitányaként megjegyezte, a Jobbik nélkül a Fidesz nem adott volna szavazati joggal járó állampolgárságot a külhoni magyaroknak, helyette még mindig a státusztörvényt foldozgatnák. A Jobbik elnöke szerint szükség van Trianon nemzetközi szintű felvetésére, mivel a világ közvéleménye nem is tud rólunk, a probléma nincs képviselve sem az Európai Unióban, sem az ENSZ-ben.
Három menüből lehet választani 2014-ben
A magyarországi politikai helyzetet értékelve megállapította, a Fidesz három fő ígéretével nyerte meg a 2010-es választást, ám ebből egyet sem teljesített. Az első az elszámoltatás volt, ehhez képest Gyurcsány Ferenc a mai napig ott ül a parlamentben, sőt, új pártot alapít, és vegetarianizmust hirdető farkasként megpróbálja megvédeni a demokráciát. A második ígéret szerint két hét után rendnek kellett volna lennie az országban, ehhez képest romokban a közbiztonság, és a kormány a valódi bűnelkövetők helyett „egyenruhás bűnözőket” kerget. A harmadik ígéret az volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, ezzel szemben 2010 óta félmillió – jórészt fiatal, dolgozni akaró – ember menekült el az országból, ami felér egy háborús veszteséggel.
Vona Gábor kifejtette, miközben a kormány a költségvetési hiány leszorításával és az infláció alacsonyan tartásával dicsekszik, elfelejti hozzátenni, hogy ennek kivéreztetett gazdaság és munkanélküliség az ára. „Az infláció leszorítása egy pörgő gazdaságban eredmény, nem a mostani pangásban” – tette hozzá.
A Jobbik elnöke Csehország példáját említette, amely hasonló adottságokkal bír, mint hazánk, mégis egymillióval több embernek van állása, és emiatt ennyivel többen fizetnek adót, növelik a belső fogyasztást, élnek hitelfelvétel nélkül. A Jobbik 2014-es programjának homlokterében ezért a munkahelyteremtés lesz. Mint mondta, jövő tavasszal a csonkaországi és határon túli magyarok három „menü” közül választhatnak: a régi nyolc évből, a mostani négyből vagy „valami másból”.
Szegedi Csanádról filmet kéne forgatni
Vona Gábor Szegedi Csanád ügyére is kitért, amely szerinte derékba törte a Jobbik 2012-es, addig egyébként jól alakuló évét. Viccesen megjegyezte, hogy az egész történet egy filmet is megérne, csak nem mindegy, ki rendezné. „Ha például George Lucas, akkor biztosan én lennék Darth Vader” – mondta, majd komolyra fordítva kijelentette, amit Szegedi azóta tett, az megbocsáthatatlan. Vona emlékeztetett, hogy sosem a politikus származása volt a probléma, hiszen azután is kiálltak mellette, de Szegedi maga döntött úgy, hogy elhagyja a pártot, miután kiderült, hogy állásokat ajánlott egy zavaros hátterű fiatalembernek, aki zsidó származásával zsarolta őt.
Kárpátia koncerttel zárult a péntek este
Vona Gábor elmondta, Szegedi Csanád története azért is különösen szomorú, mert bizonyíthatta volna, hogy holokauszt túlélő zsidó nagyszülők leszármazottjaként is lehet tisztességes, nemzeti érzelmű magyar politikusként tevékenykedni. „Ő nem ezt az utat járja, hanem valami egészen mást, amit nem tudok értelmezni” – fogalmazott a pártelnök.
Ma házon belül kell rabolni
A Jobbik elnökének lesújtó a véleménye a liberális demokráciáról, amelynek keretében pártja is politizálni kényszerül. A parlament működése annyira „kiábrándító, elkeserítő, hiábavaló bohóckodásnak” tűnik, hogy az ember néha elgondolkozik, van-e értelme fenntartani – állapította meg.
A Jobbik elnöke a házszabályellenesen elfogadott földtörvényre is kitért, melyet minden lehetséges módon meg fognak akadályozni. Mint mondta, hiába a jogszabályi trükközés, a magyarországi tapasztalat azt mutatja, hogy amit ki lehet játszani, azt ki is fogják játszani, ezért kell alkotmányos védelem a termőföldnek. Vona szerint a kormány hiába hivatkozik a francia, dán, osztrák földtörvényre, amikor ott teljesen más a birtokstruktúra, létezik paraszti középosztály, és az emberek nem akarnak tömegesen megszabadulni a földtől. Ezzel szemben Magyarországon, aki az elmúlt 23 évben tisztességesen próbált kisebb gazdaságot működtetni, az vért izzadt vagy belebukott.
Vona a trafikbotrányt sem kerülte meg. Meglátása szerint a „korrupció vörös vonala” végigvezette az elmúlt két évtizedet, mára a teljes állami vagyont elköltöttük, már nincs mit privatizálni, ezért most „házon belül kell rabolni”. A föld- és trafikpiac egy maffiaháború áldozata, az történik, hogy a kormány kinéz magának egy-egy üzletágat, elveszi a birtokosaitól, és koncepciótlanul szétosztogatja az övéi között – fejtette ki a politikus.
Építők és rombolók
A moderátori kérdésre, hogy korlátoznák-e az általános választójogot, Vona Gábor igennel felelt. A Jobbik elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazati jogot, hogy megszűnjön az a mostani gyakorlat, ami arról szól, hogy voksolás előtt ki tud többet ígérni a cigánysoron. Az általános iskola elvégzése, valamint az írni-olvasni tudás a Jobbik szerint olyan elvárható és teljesíthető minimum, amely nélkül valaki nem dönthet felelősen az ország sorsáról.
Vona rámutatott, miközben Magyarországon vita van arról, hogy jár-e szavazati jog a határon túli magyaroknak, ezt a jogot senki sem vonja kétségbe a kanadai segélyek reményében menekült státuszt kérő romáktól. A jobbikos képviselő szerint a mostani rendszer abba az irányba mutat, hogy lassan nincs értelme választásokat kiírni, elég csak megnézni, melyik pártnak van több pénz a bankszámláján, és ki tud több szavazatot vásárolni.
A témánál maradva Vona megállapította, hogy az utóbbi évtizedekben nem hogy nem sikerült felemelni a cigányságot, de a magyar társadalom leszakadó rétegei cigányosodnak el, veszik fel azokat a viselkedésmintákat, amelyektől meg akarunk szabadulni. A Jobbik elnöke leszögezte, itt nem előítéletről, hanem 600 éves utóítéletről van szó, és arra a cigányra, aki nem ezt a mintát követi, testvéreként tekint. Megoldási javaslatként az érpataki modell országossá tételét említette, ahol szétválasztják az építőt a rombolótól, és mindenki maga döntheti el, melyik táborhoz kíván tartozni.
Három előítéletről
Vona Gábor felhívta a figyelmet, hogy a Jobbik a 35 éven aluliak körében jelenleg a legnépszerűbb párt, és nem azért, mert az idősebbek butábbak lenének, hanem hozzájuk nem jutnak el azok az információk, amelyek a fiatalokhoz az interneten keresztül igen. Ezen az alapon a Jobbik 2014-es választási jelszava az lehetne, hogy „hozd magaddal a nagymamát!” – mondta derültséget kiváltva a közönség soraiból.
A Jobbik első embere szerint pártjának három előítéletet kell leküzdeni ahhoz, hogy a Fideszben csalódott rétegeket magához vonzza, és kitörjön a középpárti státuszból. Az egyik a szélsőségesség vádja, amely ha abból indulunk ki, hogy Gyurcsány Ferenc a centrum, igaz is sőt, Vona ez esetben ki is kéri magának a szélsőségesség jelzőt, mert az túl „lájtos” kifejezés lenne. A „szélsőséges” kártyát egyébként azért használják a Jobbikkal szemben, mert akkor nem kell leülni vele vitázni, és a vitában az érvektől vereséget szenvedni – fejtette ki. Vona Gábor ezúton is kifejezte háláját az újonnan csatlakozó erdélyi Jobbik tagoknak, hogy segítenek megmutatni a mozgalom igazi arcát az elcsatolt területeken élőknek is.
A második előítélet, hogy a Jobbik nem kormányképes, nincsenek szakértői. Vona elmondta, ha becsukná a szemét, és találomra tíz embert választana az ott ülő hallgatóság közül, akkor is jobb kormányt tudna alakítani, mint az elmúlt 23 évben, mert ha semmit nem csinálnának, legalább nem szolgálnák ki a multinacionális érdekeket. Elmondása szerint az államigazgatásban sok „kriptojobbikos” dolgozik, akik alig várják, hogy Jobbik kormány legyen, de „nem lépnek ki a fényre”, mert félnek, hogy elveszítik állásukat. Vona úgy véli, eddig sem a szakértelem hiányzott az ország vezetéséből, hanem az őszinte szándék. „A magyar parlament jelenleg nem más, mint a nemzetközi tőke dokumentumtára, egy felsőbb utasítások teljesítésére szolgáló bohózat, amelynek célja, hogy megalkossák azokat a törvényeket, amelyek biztosítják zavartalan uralmukat” – fogalmazott a Jobbik elnöke.
A harmadik előítélet szerint amennyiben Magyarországon Jobbik-kormány alakul, külföldről meg fognak büntetni minket. Ez sajnos részben igaz lehet – ismerte el, hozzátéve, hogy a Jobbik nagyon jó kapcsolatokat ápol a keleti országokkal, és az is sokat számít, ha egy kritikus tömeg békemenetben összeáll, és megvédi a kormányát. „Vélhetően komoly ellenerők fognak megmozdulni, főleg ha az Orbán Viktor ’gazdasági kardcsörgetésén’ felháborodó Nyugat azt látja majd, hogy a kardot nem dugják vissza a hüvelyébe” – jósolta a politikus.
A szétszakítottság egy próbatétel
A nemzetpolitikához visszakanyarodva Vona elmondta, attól, mert valaki nem a Jobbikra voksol, nem lesz a szemében kevesebb székelyként, és csonkaországi politikusként nincs joga megmondani, kire szavazzanak az erdélyi magyarok. A Jobbik nem szavazatszerzési célból, hanem nemzetstratégiai kérdésként kezeli a külhoni magyarok ügyét, és ebben a küldetésben nincs egyedül. A politikán kívüli élet legalább ilyen fontos, ha nem lett volna Kárpátia és EMI-tábor, valószínűleg a Jobbik sem jön létre. „Az a jó, ha több feje van a sárkánynak, úgy nehezebb megölni” – mondta viccesen Vona.
Előadásának végén – nagy tapsot kiváltva a közönség soraiból – megismételte korábbi kijelentését, hogy nem hajlandó lemondani arról a célról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen. „Hiszek benne, hogy el is fog jönni ez a nap. Hiszem, hogy a szétszakítottság egy próbatétel, amit azért bízott ránk a Jóisten, mert úgy gondolta, hogy még ezt a terhet is elbírjuk” – fogalmazott Vona.
Lesz-e koalíció?
Portálunk a csütörtöki vita tükrében, melynek során éles pengeváltásra került sor Szávay István jobbikos képviselő és Toró T. Tibor EMNP-elnök között, szerettük volna tudni, mi a Jobbik és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonya. Vona Gábor az Alfahírnek elmondta, a részleteket nem ismeri, de úgy gondolja, konstruktív vitának mindig helye van, és a két párt van annyira felnőtt, hogy ezt „bevállalják egymással”. Jobbik emellett tiszteletben tartja, hogy a néppárt elsődleges partnere a mostani magyar kormánypárt, és emiatt nem fog semmilyen rosszat mondani az erdélyi alakulatra.
Vona azt is üdvözölte, hogy a nagy lehetőségeket elszalasztó RMDSZ mellett van egy olyan erdélyi magyar párt, amely a nemzeti ügyek vállalásában határozottabb utat követ. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Jobbik egy határon túli párt magyarországi kijárója sem lesz, de alkalmi szövetségre lép olyan fontos nemzeti célok érdekében, mint például az autonómia.
Arra a moderátori kérdésre, hogy milyen esetben lépnének koalícióra a Fidesszel, Vona úgy felelt, abban az esetben, ha a kormányprogramot az első betűtől az utolsóig a Jobbik írhatja.
Bencsik János
Borzont
alfahir.hu