2015. lesz az igazi megszorítások éve!SOHA TÖBBÉ FIDESZ!
2015. lesz az igazi megszorítások éve
Az internetadó leple alatt számos egyéb adóemelést jelentett be a kormány, amit nem hangsúlyoztak ki, és az emberek figyelmét is elkerülte a tiltakozási hullámok közepette.
Új különadót vezet be a kormány, amely a befektetési alapokat fogja érinteni. Növekedni fog a cafetéria adóterhe, a chipsadót pedig kiterjesztik egyes alkoholos italokra, de bizonyos tömények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak, mentesülni fognak az adó alól. A tömegborokra is különdíjat vetnek ki.
A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdőre, a papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és háztartásokat.Extraprofitra hivatkozva továbbra is minden lehetséges szektort megadóztatnak, majd azt mondják az emberek szemébe, hogy a cégek nem fogják áthárítani ezeket az adókat. Az igazság azonban az, hogy végül minden adóemelés a háztartásokon fog lecsapódni.
A külföldi áruházláncok kiszorítása
Új offenzívát indít a kormány, ezúttal a nem magyar kézben lévő bevásárlóközpontok kiszorítását tűzték ki célul, legalábbis ez olvasható ki azokból az eddigi nyilatkozatokból és a jövő évi adócsomagban testet öltő intézkedésekből. Két intézkedés körvonalazódik, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele, valamint a kötelező vasárnapi zárva tartás elrendelése jövő márciustól. Ennek keretében a bevásárlóközpontok és 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek (hazánkban ezek túlnyomó többsége külföldi tulajdonú áruházlánchoz tartozik). A szabályozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak, a benzinkutak, a pékáruboltok és az újság-, illetve virágárusok.
A magyar nagytőkések piactorzító, diszkrimináló eszközökkel való helyzetbehozása láthatóan ebben a szektorban is ínyére van a Fidesznek, miközben ennek negatív hatásai a vásárlókon, illetve a kiszorítani vágyott cégek alkalmazottjain csapódnak le. Csupán a vasárnapi boltbzárás 10-15 százalékos leépítést tenne indokolttá az ágazatban, ez nagyságrendileg 15- 20 ezer fő elbocsátását, a többieknek pedig bércsökkenést jelentene. A kormány egyelőre tagadja, hogy bevezetnék az eredetileg KDNP-s javaslatot, ám jobb ha tudjuk, az Orbán-kormánybanminden a tagadással kezdődik.
A sávossá váló élelmiszerlánc-felügyeleti díj pedig az 50 milliárd forint nettó árbevétel (nem profit) feletti cégeknél emelné a sarc mértékét, a legnagyobbaknak ezzel 60-szorosára emelve az árbevétel után fizetendő adót. Ennek következtében a legnagyobb áruházak jóval nagyobb díjat fizetnének, mint amennyit 2012-ig voltak kénytelenek befizetni a szektorális különadóval. Az ügy egyébként félelmetesen hasonlít a reklámadóra, amelynek piactorzító szerepe akkora, hogy egyértelműen az RTL ellehetetlenítésére szolgál.
A Tesco már így is a kivonulást fontolgatja. Az új díjjal a hét legnagyobb lánctól 30 milliárd forintot szedne be a kormány, ami valószínűleg az utolsó szöget jelenti az áruházláncnak. Ettől függetlenül ne gondoljuk azt, hogy a “piszok multik” szétadóztatásával jól járunk, hiszen nyilvánvaló, hogy az emberek elsősorban az olcsó áraik miatt választották ezeket a hazai kisbolthálózatokkal szemben, az adó, illetve a nyitva tartás korlátozásának hatására nőni fognak a termékek árai is, ez pedig a szegényeket sújta majd a legjobban.
