Advent első vasárnapja
Ma van Advent első vasárnapja, melyet a keresztény egyházi év első napjának tekintünk. Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot "kis böjtnek" is. Az Advent (az Úr eljövetele) Szent András ünnepe körül kezdődik. Négy adventi vasárnap van karácsonyig. A katolikus templomokban ebben az időszakban nem díszítik virággal az oltárt, az orgona csak az ének kíséretére szorítkozik, a miséző pap viola miseruhát használ, de a harmadik vasárnap lehetséges a rózsaszín. Az Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. Az adventben a keresztény ember készül karácsonyra, Krisztus születésének ünnepére.
Az adventi lelkületünk jellemzője saját rászorultságunk a megváltásra "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez" (Jak 4,6), bűneink elutasítása, fohászkodás Isten irgalmáért "Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!" (Zsolt 84,8), és éber várakozás, virrasztás "Virrasszatok, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!" (Mk 13,35). Felkészítjük lelkünket, kerüljük a hangos helyeket, szórakozásokat, koncentrálunk a karácsony eljövetelére, szeretteinkre, és lelkünket megtisztítjuk minden szennytől. Bűnbánatot gyakorlunk.
Adventkor a XIX-XX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1840-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. Az első koszorúban 19+4 gyertya volt, jelképezve a hétköznapokat is.
Adventi szokás még a Szentcsalád-járás, ami a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást. A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja. A kertészetekben pár éve kapható az ajtókra, ablakokra rakható kisebb koszorú is. Ilyenkor kezdjük a lakást is apróbb díszekkel "adventi" vagy "karácsonyi" hangulatba hozni. A boltok kirakatai már díszekkel teli pompáznak, és felgyúltak a településeken a köztéri világítás karácsonyi fényei is.
Vásárhelyi Virág - Jövőnk.Infó