Becsengettek!
Hétfő reggel nyolc órakor az iskolákban megkezdődött a 2013/14-es tanév. Az új köznevelési törvény életbe lépésével elindul a pedagógus életpálya, felmenő rendszerben bevezetik az erkölcstan, illetve hittan oktatását, az általános iskolákból pedig délután 4 óra előtt senkit sem lehet haza engedni. A tankönyvellátásban óriási a káosz.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint a tanévet megkezdő 1 364 400 diák többsége, 773 800 tanuló általános iskolában, míg 216 200 gimnáziumban, 244 200 szakközépiskolában, 130 200 pedig szakiskolában folytatja tanulmányait az előzetes becslések szerint. Az általános iskolákban 120 ezer, a gimnáziumokban 41 600, a szakközépiskolákban 39 ezer, a szakiskolákban 38 700 az elsőévesek száma.
Az Oktatási Hivatal jelenleg 2613, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában működő köznevelési intézményt tart nyilván. A pedagógusok tavalyi 160 ezres létszáma nem változik, de pontos számok csak az adatok feldolgozása után derülnek ki.
Többet ígértek, de ennek is örülnek
A köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosításával a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed a tanári munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. A többlettanítással járó óradíjak megszűnnek, helyette speciális értékelési és minősítési rendszert vezetnek be.
A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek, egyetemi végzettséggel az alsó határ 169 442, a felső 321 940 forint. A mostani, átlagosan 34 százalékos béremelés csupán a 60 százaléka a kormány által 2011-ben meghirdetettnek, amelyet az ellenzéki pártok – köztük a Jobbik – kritika tárgyává tettek.
Erkölcstan és bringaóra
Szintén az idei tanévtől az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak minden évfolyamban kötelességük a 16 óráig szervezett foglalkozásokon részt venni. A kötelező foglalkozás fő szabály szerint nem tanulást jelent, hanem egyéb szabadidős tevékenységet. Felmentést a szülők kérésére az igazgatók adhatnak.
Az Emmi szerint az iskolák délután „vonzó, színes programokat szerveznek”, ilyenkor jut idő a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, sportolásra, szakkörökre, múzeumlátogatásra. Azt majd a gyakorlat dönti el, hogy mindez miben fog különbözni az unalmas napközitől.
Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár beszédet mond a nemzeti tanévnyitón Debrecenben szeptember 1-jén
Az általános iskolákban felmenő rendszerben bevezetik az erkölcstan, illetve hittan oktatását. A mindennapos testnevelésben részt vevők köre újabb évfolyamokkal bővül: az 1., 5., és 9. osztályosok mellett idén a 2., a 6., és a 10. évfolyamra járók részére is kötelezően meg kell szervezni.
Az új Nemzeti alaptanterv több új választható tantárgyat is bevezet. Az ötödikeseknél heti egy óra dráma és tánc vagy hon- és népismeret, a kilencedikeseknél pedig vagy dráma és tánc, vagy mozgókép és médiaismeret óra lesz. Az iskolák emellett más tantárgyakat is indíthatnak, miután az órák 10 százalékáról (azaz heti 2-4 óráról) maguk rendelkeznek. Ha van megfelelő tanár, akkor az órarendbe illeszthetnek például pénzügyi, gazdasági kultúra órát, családi életre nevelést, jelenismeretet, katonai alapismereteket, sakkot, kajak-kenut, lovaskultúrát, de van egy bringaakadémia nevű tantárgy is.
Káosz a tankönyvellátásban
Az idei tanévkezdést az általános káosz jellemezte, amely különösen az elkapkodva monopolizált tankönyvellátási rendszerben mutatkozott meg. Hol a Kello informatikai rendszere hibásodott meg, hol a csekkek nem érkeztek meg, hol a nyilvántartás volt hibás.
„A kiszállítás teljesen bizonytalanul működik, ha meg is érkeznek a könyvek, akkor sem biztos, hogy a csomagok azokat a tankönyveket tartalmazzák melyeket a szülők megrendeltek. Az iskolai könyvtáraknak rendelt könyveket sok iskolába péntekig még nem szállították ki. A Kello pedig képtelen mindezt kezelni, az érintettek nem kapnak tájékoztatást a kérdéseikre, az egyedi problémák megoldására nem képesek. Az alapvetően hibás elvekre épülő új rendszer kiagyalói természetesen nem vállalják a felelősséget a kialakult helyzetért és az iskolákra mutogatnak a hibák miatt” – hívta fel a figyelmet vasárnapi közleményében Farkas Gergely jobbikos országgyűlési képviselő.
A Jobbik még májusban javasolta a szerintük indokolatlanul magas, húsz százalékos árrés megszüntetését és ezzel párhuzamosan a tankönyvek árának 13 százalékos csökkentését.
MTI és Index nyomán: alfahir.hu