Egy ősi királyi központ nyomában
A Dunakanyar egyik legismertebb műemléke az egykori dömösi királyi központ. A 11-12. század folyamán sok fontos esemény zajlott ott.
Az Árpádok korai történetének egy jelentős része a Pilis-erdőnek nevezett környéken zajlott, ami arra utal, hogy a Dunakanyar térsége, és nem a távoli, mocsaras Székesfehérvár számított uralkodói központnak. Sajnos, a korai, úgynevezett honfoglalás előtti emlékek kevésbé ismertek a környéken. Annyi azonban bizonyos, hogy Dömös királyi birtok volt, ott állt I. Béla király udvarháza, ahová a 12. század legelején Álmos herceg prépostságot alapított. Dömös nevének és az ott álló királyi palotának a legkorábbi említése Szent László király 1079-es oklevelében találjuk meg.
Béla király balesete
A Képes Krónika híradása szerint Béla királyt Albában, valószínűleg a Pilis-erdőben lévő régi fővárosban koronázták meg. A sok jó cselekedete mellett a krónikások felróják, hogy megtiltotta, hogy a magyarok egy része visszatérjen ősei vallására. A nép követei lázadást szítottak, amit a király véresen torolt meg. Béla nem soáig ült elődei trónján, uralkodásának harmadik évében, királyi birtokán Demesen (ma Dömös) összeomlott trónja, amely súlyosan megsebesítette az éppen alatta tartózkodó királyt. Orvosai nem tudtak rajta segíteni, a leírások csak annyit említenek, hogy egy bizonyos Kynisua-patakhoz vitték, ahol kilehelte lelkét.
Álmos herceg birtoka
A dömösi királyi birtok Álmos herceg birtokába került, aki palotájának egy részét az általa alapított prépostság rendelkezésére bocsátotta. A Szent Margit tiszteletére alapított dömösi egyházi központ felszentelésén 1107-ben Könyves Kálmán király is részt vett. A magyar trónért viszálykodó testvérek azonban csak rövid időre, a szentelés miatt, békültek meg egymással, utána megint folytatódott kettejük között a harc.
A király szolgálatában álló urak azzal vádolták a herceget, hogy csapdát akart állítani a templom falai között Kálmánnak, aki sajnos, hitelt adott a rágalmazóknak. A király ezek után meg akart szabadulni öccsétől, Álmos hercegtől, nehogy ő kapja meg a trónt, 1113-ban végzetes döntésre szánta el magát, megvakíttatta testvérét és unokaöccsét, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegye őket. Ekkor a súlyosan sérült herceget az általa alapított Dömösre vitték és ott gyógykezelték. Később, amikor Kálmán király súlyos betegségbe esett és a halálát érezte közeledni, parancsot adott, hogy öjék meg Álmost, mert nem akarta, hogy vaksága ellenére őt koronázzák meg. A vak herceget a dömösi templom oltár mellől hurcolta el Kálmán király egyik bizalmasa, Benedek.
Vak Béla építkezése
A dömösi prépostságot Álmos herceg fia, II. (Vak) Béla fejezte be 1138-ban, valószínűleg emléket akart állítani a sokat szenvedett apja emlékének. A helyet a király gazag adományokkal látta el. Ennek tényét királyi oklevél örökítette meg az utókor számára. Ez az oklevél az Árpád-kori történelem egyik legbecsesebb forrásai közé tartozik, sok régi településnév őrződött meg benne.
OB