Élelmiszer bizonytalanság
A társadalom nagy része úgy gondolkodik, hogy a Föld forrásai végtelenek. Azt gondolják, hogy a jólét melyben élnek örökké tart, hiszen az élelmiszer, a víz, az energia, és az ásványi anyagok állandóak és nem fogyatkoznak. De mára globális szinten veszélyeztetetté vált az élelmiszer a víz és az energetika beszerzése, előállítása. A globális fogyasztás a fent említett ágazatokból a következő 20 évben 40%-kal fog növekedni. Hacsak nem változtat valamit a világ az energia éhségén.
A legveszélyeztetettebb ágazat az élelmiszer ipar. 2050-ig 70%-kal fog nőni az élelmiszer és a takarmány utáni igény, míg 1.5%-kal fog csökkenni a szántók területe. A különböző források használata erősen összefügg egymással. Az élelmiszer és bioenergia termelés nagyban függ a termőföld és a vízkészletek mennyiségétől. De indirekt összefüggések is vannak, például a növényvédőszerek és a műtrágyák közvetetten befolyásolják a források mennyiségét és minőségét.
A természeti erőforrások felhasználása: az élelmiszer, a víz, az energia és az anyagi erőforrások létfontosságúak az emberi társadalom számára. Az, hogy ezek véges mennyiségben vannak jelen a Földön, befolyásolja az emberiség egészséget és jólétet, valamint közvetetten hatással van a környezetre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) konferenciája szerint meg kell határozni az elkövetkezendő évtizedek energiafogyasztási terveit. Mindenek előtt az élelmiszer fogyasztást kell 20%-kal csökkenteni. A mezőgazdaságnak egyre fontosabb szerepe van és ez a jövőben csak erősödni fog az élelmiszer szükségletek növekedése miatt. Európa területének fele alkalmas mezőgazdasági termelésre, mely kiemelkedően jó más kontinensekhez képest. Talaj minősége kiváló, vízzel ellátottsága magas. A folyamatban lévő reform a közös agrárpolitika (KAP) a lehetőséget ad arra, hogy javítsa az ágazat erőforrás-hatékonyságát és a környezet kihasználhatóságát. A KAP két fő célja, hogy környezet-barátabbá tegye a mezőgazdaságot, illetve megteremtse Európában az élelmiszer biztonságot.
Az Európai Bizottság javaslatot tett ez irányban, beleértve a kötelező vetésforgó alkalmazását, legelők fenntartását, és több speciális agrár-környezetvédelmi intézkedést, melyek célja az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a biológiai sokféleség megőrzése.
Bár ezek a javaslatok egy lépéssel közelebb visznek a helyes irányhoz, de nem foglalkoznak kellőképpen az erőforrás-hatékonyság alkalmazásával, az európai mezőgazdaság fejlődésével, a vízfelhasználással, szén-dioxid elkülönítéssel és olyan külső forrásokkal, mint a tápanyagok és a növényvédő szerek és az ökoszisztéma rugalmasságát sem tartják feltétlenül szem előtt.
A kompromisszumok különböző KAP beavatkozások és egyéb politikai területek (pl. az éghajlatváltozás, természetvédelem), összetett és alapos átgondolást igényelnek. Az áttérés az innovatív kis-input rendszerek (pl. szerves és alkalmazó precíziós gazdálkodási technikák) jelentik a legjobb utat.
Számításba kell venni a növekvő globális keresletet az élelmiszer piac területén, csökkentve a húsfogyasztást és az élelmiszer-hulladék kibocsátást a jövőben. Egy ilyen átállásra lesz szükség erős és koherens szakpolitikai beavatkozások mellet a 2014-2020 között. A KAP a zöld gazdaságot, az éghajlat védelmét, az ökoszisztéma rugalmasságát és egyéb politikai intézkedéseket támogat.
Fordította szerkesztette: Domonkos Gábor
Forrás: https://www.eea.europa.eu/themes/agriculture/greening-agricultural-policy...
Zöld Válasz