EZEN A NAPON... 1817. március 2-án, 199 éve Nagyszalontán megszületett Arany János, író, költő, műfordító
Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba, majd Szalontára. Első birtokukat és nemesi címet Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.
A vagyontalan kisnemesi család tizedik gyermekeként született. (Kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben.) Szülei, Arany György és Megyeri Sára volt.
Szalontai elemi iskolaévei után Debrecenben tanult tovább, majd Kisújszállásra ment egy évre, ideiglenes tanítónak, hogy egy kis pénzt szerezzen tanulmányai folytatására.
1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvéd árva, vagyontalan leányát, akitől 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia. László később ismert bankár, népköltészet-gyűjtő, kitűnő költő és irodalomtudós lett. Ezekre Arany nagyon büszke volt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.
A képen Barabás Miklós: Arany János portréja (1848)
