Időseket gondozott Vona Gábor

Egy Pest megyében található, időseket gondozó és ápoló intézetben dolgozott ma reggel hattól este hatig Vona Gábor. Beszámolóját az alfahir.hu-n is közöljük:

Mivel kedden (Domoszló, Verpelét) és szerdán (Szeged) is fórumom volt este, és elég későn kerültem ágyba, így már eleve fáradtan érkeztem a helyszínre, pedig az eddigi legfárasztóbb nap várt rám.

A háromemeletes épület földszintjén lettem segédápoló, ahol nagyrészt a teljeskörű ellátásra szoruló gondozottak vannak. Egyetemistaként dolgoztam egy szeretetotthonban, így a munkakör nem volt számomra ismeretlen. A reggel egy több órás permanens rohanás: fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, reggeliztetés, gyógyszerek beadása stb. Igyekeztem mindenben a két kolléga keze alá dolgozni, akik mellé beosztottak, de az első időszak olyan volt, mintha a Vészhelyzet sorozat közepébe cseppentem volna.

Megrázó és megható pillanatok sorát éltem át az intézményben, amely egy idősek otthona, de akár kórháznak és pszichiátriának is beillene egyszerre. A megrázóakról inkább nem is írok, egy meghatót viszont megosztanék. Az egyik szobában egy nagyon idős házaspár él, akik közül az úr ma kórházi vizsgálaton volt. A felesége szépen felöltözve, a legcsinosabb ruhájában várta, várta a folyosón, majd amikor végre a bácsika megérkezett a lifttel, akkor kéz a kézben, mosolyogva sétáltak "haza" a szobácskájukba. Látszott, hogy ott és akkor ők voltak a világ két legboldogabb embere.

A mai nap után is csak azt tudom mondani, mint eddig mindig: le a kalappal azok előtt, akik ezt a munkát végzik nap mint nap. Ezt hivatástudat nélkül nem lehet csinálni. 

Bizonyára sokan szeretnének több és informatívabb képet látni a mai napról, tudtunk is volna csinálni jó néhányat, de úgy éreztük, mások kiszolgáltatottságát nem illik mutogatni, és ennél a témánál a kevesebb a több.

alfahir.hu