Impotens a kormány diplomáciája egy fideszes képviselő szerint
A kormánynak tanulnia kell a román uniós csatlakozás negatív következményeiből, és Szerbiával szemben nem megengedhető a mostani impotens diplomácia – jelentette ki Kőszegi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő a IX. EMI-tábor csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésén a székelyföldi Borzontban. Ugyanezen előadáson Szávay István jobbikos képviselő bejelentette, hogy kormányra kerülve ötszörösére emelik a külhoni magyaroknak juttatott támogatás összegét.
A tavalyi fesztiválon nagy port kavart Kőszegi Zoltán Trianon lehetséges revíziójáról valófejtegetése, valamint Szávay István bejelentése, miszerint a Jobbik megkezdi erdélyi terjeszkedését. Csütörtök délután telt sátor várta a két politikus, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének vitáját. A téma a 2014-es magyarországi választás volt, de a résztvevők egészen más témákba is átcsaptak, és szenvedélyes csatákat vívtak egymással.
Nem lehet vak lovon Brüsszelbe menni
A szót elsőként Kőszegi Zoltán kapta meg, aki kifejtette, a mostani kormánynál senki nem tett többet nemzetpolitikában az elmúlt évtizedekben. Kiemelte a kettős állampolgárság megszavazását, amely után ha valaki azt mondta volna neki, hogy álljon fel, és adja át a mandátumát, szíves örömest megtette volna. A fideszes képviselő azt is elismerte, hogy van még mit bepótolni, és neki is hiányérzete van, hogy lehetne még többet, még jobban csinálni. Orbán Viktor brüsszeli csatáiról elmondta, azok nem csak az anyaországi magyarokért vannak, és ha ezen a másik úton sikerül végigmenni, az az egész nemzet javára válik. A régi viccet felemlegetve a vak lóról, akiről a gazdája azt állítja, hogy bátor, leszögezte: „Úgy kell nekimenni a(z uniós) falnak, hogy át is tudjunk törni”.
Kőszegi Zoltán
Debil számokkal ünneplik Trianont
Szávay István szerint a kettős állampolgárság nagy siker, de nem sikertörténet, ahogy azt Semjén Zsolt kormányfő-helyettes állítja. Kérdésére, hogy az előadósátorban hányan kapták meg honosítási irataikat a beígért három hónapon belül, alig néhány kéz lendült magasba. Mint mondta, egy kormányzó párt tevékenységét mindig saját lehetőségeihez kell mérni, nem az előző kabinetekhez, és ilyen erős felhatalmazása 1990 óta senkinek sem volt. Ennek tükrében viszont a magyar külpolitika és diplomácia „nyomorúságos” képet fest – jelentette ki.
Nagy tapsot kiváltva emlékeztetett, hogy a Fidesz az erdélyi magyaroknak a mai napig adós a válasszal, hogy 2005-ben miért szavazta meg feltétel nélkül Románia uniós csatlakozását. A jobbikos képviselő szerint Orbán Viktor személyét nem lehet különválasztani a Fidesztől, mint arra sokan Erdélyben is hajlamosak. Orbán külügyminisztere, Martonyi János például egyszer nem ejtette ki száján az autonómia szót, amikor Bukarestben járt, ehelyett arról beszélt, hogy a két ország közötti kapcsolatok még soha nem voltak ennyire jók. Leszögezte, a Jobbik nemzetpolitikai alapvetése, hogy a szomszédos államokkal fenntartott viszonyban nem a „párbeszédnek” és a „jószomszédi viszonynak”, hanem az ott élő magyarság helyzetének, jogainak, problémáinak kell elsődlegesnek lennie.
Szávay István
A támogatáspolitika kapcsán Szávay elmondta, elfogadhatatlan, hogy miközben minden negyedik magyar gyermek a határainkon túl születik, a jelenlegi magyarországi költségvetés egy ezrelékét, 14 milliárd forintot fordítanak külhoni célokra. A Jobbik kormányra kerülve ezt az összeget 2018-ig fokozatosan az ötszörösére, fél százalékra növeli – ígérte.
Szóba került a nemzeti összetartozás napja, ennek kapcsán Szávay aláhúzta: 1920. június 4. soha nem lesz ünnepnap, akármilyen „debil” számokkal ünnepelteti ezt a kormány. „Van 364 másik nap van, amikor az összetartozásra lehet gondolni, de június 4-én nincs minek örülni addig, amíg nyolc részre vagyunk szaggatva” – fogalmazott a jobbikos képviselő.
Nem lángoló a szerelem
A barackfadal láthatóan Kőszegi Zoltánt is felzaklatta, mert a fideszes képviselő határozottan tagadta, hogy pártja „bulizott” volna június 4-én. Amikor a közönség soraiból valaki Németh Zsolt államtitkár szavait idézte, Kőszegi kijelentette, hogy „Németh Zsolt nem a Fidesz”, amelyet többen hangos nevetéssel fogadtak. A kormánypárti politikus nehezen követhető okfejtéssel elmondta, hogy Európa akkor fogja megérteni, hogy mit jelent számunkra Trianon ha „tovább tudunk lépni”, és megmutatjuk, hogy minket nem tudnak szétszakítani, továbbra is összetartozunk.
A képviselő a végtagok nélkül született Nick Vujicic példájára hivatkozott, aki ahelyett, hogy sajnáltatná magát, kiállt a világ elé. Analógiája szerint a magyar nemzetet Trianonban fosztották meg a végtagjaitól, de nem nyalogathatjuk állandóan a sebeinket, „siránkozás és nyavalygás” helyett túl kell tennünk magunkat június 4-én.
Az egyre hevesebbé váló vitába végül Bagoly Zsolt moderátor is bekapcsolódott, neki az MTI tudósításából mint „egyszerű székely ember” számára is az jött le, hogy Magyarország ünnepli Trianont, ami Erdélyből nézve „finoman szólva bizarr” volt. Martonyi János románbarát szavaira reagálva székelyes tömörséggel előadta: „Nem érezzük, hogy ilyen lángolóan nagy lenne a szerelem”.
Fel kell rajzolni Székelyföldet
Mintegy fél óra vita után Toró T. Tibor is szót kapott, cserébe jó sokáig magánál is tartotta azt. Az EMNP elnöke ironikusan megjegyezte, hogy bár Budapest mindig összefogásra buzdítja az erdélyi magyar pártokat, a Frunda György fémjelezte RMDSZ-szel kb. annyira lehet összefogni, mint a Fidesznek vagy a Jobbiknak Gyurcsányékkal. Az elvek mentén való politizálást ráadásul a „román tengerben”, román nemzetállami szemlélettel szemben kell érvényre juttatni.
Toró üdvözölte a külhoni állampolgárok választójogát, amely a magyar politikai élet aktív szereplőivé teszi az erdélyi magyarságot, és ennek szavazatokban mérhető eredménye lesz. Megjegyezte, hogy az egy listás szavazattal a külhoni magyarok még mindig hátrányban vannak (egy magyarországi szavazónak két voksa van – a szerk.), de bíznak benne, hogy ez változni fog, és Székelyföld önálló szavazókörzet lesz. „Minél többször tudjuk virtuálisan körülrajzolni, annál jobb” – jegyezte meg.
Toró T. Tibor
Az erdélyi politikus a rivális RMDSZ-re utalva elmondta, hogy az erdélyi autonómiáért folytatott küzdelemben nem lehet összefogni olyanokkal, akik csak szóban akarják az önrendelkezést, és közben „Bukarestben kavarnak, mert kisebb lenne a játékterük”. Toró végül Orbán Viktor brüsszeli szabadságharcát is méltatta, amelyre reagálva Szávay malíciózusan megjegyezte, hogy egy erdélyi magyar pártnak szerinte nem a budapesti kormányt kéne képviselnie Erdélyben, hanem az erdélyi magyarokat Budapesten.
A Jobbik visszahozta a politikába a tiszta beszédet
A visszacsapás nem maradt el. Toró T. Tibor szerint Szávaynak nem kéne azzal untatnia a közönséget, hogy a Jobbik javaslatait mennyire veszik komolyan (Szávay korábban elmesélte, hogyan söpörte le a kormány mind 28 módosító javaslatukat az alaptörvényhez), és jobban meg kéne válogatnia, kiket enged be a soraiba, nehogy újabb ügynökök lepleződjenek le. Szerinte ugyanakkor a Jobbik sokszor jogosan „piszkálja” a kormányt, és nekik köszönhető, hogy visszatért a politikába a tiszta beszéd.
A Jobbik-EMNP vitát Szávay végül azzal oldotta fel, hogy az elmondottakkal együtt is két olyan párt képviselője vitázik most, akik „kölcsönösen figyelik és értékelik egymás munkáját”. Toró gyorsan hozzátette: „Ez kiváló zárómondat!”
Orbán titkos terve mentheti meg a Kárpát-medencét
„Itt, az EMI-táborban legalább érdemi vita van, nem úgy, mint Tusványoson, ahol két fideszes dicsér egy harmadikat” – tette hozzá a feszültségeket oldva Szávay, majd dicsérés helyett azzal folytatta, hogy felelősségre vonta a Fideszt, amiért nem csináltak semmit az uniós elnökség alatt. A jobbikos politikus szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) üléseinek sincs semmilyen haszna. „Semjén Zsolt bejelenti, hogy megvan az iksz százezredik magyar állampolgár, megeszünk hat kiló pogácsát, és hazamegyünk” – mondta nagy derültséget kiváltva a közönség soraiból.
A Jobbik 2014-es programjára vonatkozó kérdésre reagálva Szávay elmondta, hogy a szimbolikus ügyek mellett nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a gazdasági, szociális kérdésekre, mivel az erdélyi magyarság sorsa azon múlik, hogy a fiatalok kapnak-e munkát, tudnak-e vállalkozást alapítani, gyermeket vállalni, vagy nekik is el kell vándorolniuk.
Kőszegi Zoltán csalódottságának adott hangot, hogy a Jobbik „csak” ötszörösére emelné a külhoni magyaroknak juttatott támogatást, és ő személyesen azt fogja javasolni Orbán Viktornak, hogy miután Magyarország kiszabadult az adósságcsapdából, „jelentős mértékben, tíz-tizenöt-húszszorosára emelkedjen a támogatás” – ígérte. (Szávay közbeszúrása szerint kár, hogy képviselőtársa az elmúlt három évben nem lépett fel ilyen határozottan a támogatások növelése érdekében.) Kőszegi víziója szerint Orbán Viktor olyan horderejű csatát vív Brüsszelben, ami évtizedekre, de akár a következő évszázadra is meghatározza a magyarság jövőjét, csak ezt a szűk látókörű Jobbik nem ismeri el. Ez ráadásul egy olyan „titkos ügy”, amiről az EMI-táborban nem lehet beszélni, mivel a „felszín alatt működik”, de a hatását mindenki érezni fogja. A közönség heves reakcióját kiváltva azt is elmondta, a magyar uniós elnökség alatt azért a romastratégia volt a legfontosabb, hogy Magyarországot ne lehessen többé rasszista országnak nevezni, és ezután meg lehessen mutatni Európának, hogy miért fontos számunkra a nemzetpolitika.
Impotens a magyar külügy
A két órásra tervezett, két és fél órásra húzódó kerekasztal-beszélgetés a közönség kérdéseivel zárult, amelynek során felmerült az új temerini fiúk ügye. Kőszegi Zoltán szerint „tanulni kell” a román csatlakozás negatív következményeiből, és a Külügyminisztériumnak a diplomáciai eszközök teljes tárházát ki kellene használnia. „Ezt a kártyát (szerb uniós csatlakozás – a szerk.) szorosan a kezünkben kell tartani, mert a mostani impotens fellépés megengedhetetlen” – jelentette ki. Erre reagálva Szávay István Németh Zsolt államtitkárt idézte, aki az Országgyűlésben leszögezte, hogy Magyarország nem fogja zsarolásra használni a szerb uniós csatlakozást.
Egy másik kérdező azt rótta fel Toró T. Tibornak, hogy a néhány hete tartott autonómia-tüntetés miért csak az EMNP logója alatt futott. Erre válaszul a pártelnök elmondta, örült volna, ha a többi magyar párt is felvállalta volna az ügyet, ezért szerinte azt kéne számon kérni, aki nem csinált semmit, nem azt, aki cselekszik.
Végül egy marosvásárhelyi férfi kérdésére, hogy mi lesz a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem sorsa, Szávay elmondta, hogy egy civil szervezetaláírásgyűjtésbe kezdett, arra kérve a magyar kormányt, hogy foglalkozzanak végre a problémával. A jobbikos képviselő információi szerint Orbán Viktorék leállíttatták az aláírásgyűjtést, mert az „kellemetlen” volt a Fidesznek.
Az előadás után ifjúsági kerekasztal vette kezdetét, amelyről ide kattintva olvashat bővebben.
Bencsik János
Borzont
Fotók: Kató Alpár
alfahir.hu