Márton Áron boldoggá avatási pere I-III.
Az 1989-es rendszerváltást követően a romániai katolikus egyházmegyék közül tíz indított el boldoggá avatási pereket. Az erdélyi római katolikus egyházmegye a legendás püspök, Márton Áron perét kezdeményezte. Íme, néhány lényeges momentum a püspök életéből.
XI. Piusz pápa 1938. december 24-én nevezte ki Márton Áront gyulafehérvári püspökké. Ellenezte a háborút és 1944-ben nyíltan szót emelt a zsidók deportálása ellen. Egész életében a magyar kisebbség jogaiért, a vallás- és a lelkiismereti szabadságért harcolt. A bukaresti katonai törvényszék 1951. július 13-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, ahonnan 1955-ben szabadult. 1965-ban megtiltották neki, hogy elhagyja a püspöki palotát; „palotafogsága” tizenegy évig tartott. 1980-ban a temetésén több mint tízezren gyűltek össze a gyulafehérvári székesegyházban.
A 3 részes filmben a jelenlegi posztulátor, dr. Kovács Gergely egyházjogász ered Márton Áron püspök nyomába. Márton püspök életszentsége már a kortársai előtt is ismeretes volt, az első részben erről tesznek tanúbizonyságot egykori ismerősök, rokonok, paptársak.
Mivel a peranyagnak mindenkor tartalmaznia kell egy részletes életrajzot, amelyet be kell helyezni abba a korba, annak az országnak a történelmébe, amelyben az illető élt és alkotott, ezért a dokumentumfilm 2. részében kiemelt helyet kap az egykori román titkosszolgálat, a Szekuritáté és az archívumában lévő iratanyag bemutatása. Mit jelent és hol tart ma a hitvalló püspök boldoggá avatási folyamata? Erre keresi a választ Maksay Ágnes 3 részes dokumentumfilmje.
Duna: szeptember 23., hétfő, 20:05
A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
román dokumentumfilm sorozat, 78 perc, 2013