Miért beteg a magyar filmgyártás?
Cáfolhatatlan tény, hogy az utóbbi években padlón van a magyar filmgyártás. Alig-alig készülnek produkciók, de amiket végül sikerül is vászonra vinni, egy-két kivételtől eltekintve csapnivalóak, és a kutyát sem érdeklik.
Állami támogatás nélkül Magyarországon szinte lehetetlen színvonalas filmet készíteni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a hazai filmek többsége alig termel bevételt. Többe kerül az elkészítésük, mint amennyi a mozijegyek eladásából, és egyéb szerzői jogdíjakból befolyik. Természetesen vannak nem profitorientált munkák is, ezek közé tartoznak a művész- és dokumentumfilmek.
A második Orbán-kormány 2011-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűntetésével új, központi filmelosztó és támogató szervezet felállításáról döntött. Így jött létre a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) Közhasznú Zrt. Az MNF honlapján található bemutatkozás szerint „A mozikban bemutatásra kerülő egész estés játékfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek fejlesztéséhez, gyártás-előkészítéséhez, gyártásához és terjesztéséhez (marketing) nyújt támogatást.
A Filmalap a támogatást pályázati alapon nyújtja. A Filmalap a pályáztatás során teljes átláthatóságra törekszik és vállalja a felelősséget a Filmszakmai Döntőbizottság döntéseiért.”
Az Andy Vajna és Havas Ágnes által vezetett MNF 2013-as üzleti terve szerint 5,16 milliárd forintot fordíthat filmgyártásra. Ennek köszönhetően idén nyolc egészestés mozifilm forgatása kezdődött el. Május végéig összesen 22 filmterv gyártási támogatásáról, valamint 78 filmterv, illetve forgatókönyv fejlesztésének támogatásról született döntés. A támogatott filmek teljes listáját ITT érheti el.
Mik lehetnek a sikerfilmek?
A kérdés az, hogy mit tekintünk sikernek. Többszázezer mozinézőt és kasszasikert? Vagy egy nemzetközi filmgálán elért díjat? (Persze, a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást egy normális országban.) Egy egészestés játékfilm esetében természetesen az előbbit. Ott a nézőszám lesz a siker, vagy kudarc fokmérője. Egy szűkebb rétegnek szóló művész vagy dokumentumfilmet pedig a szakma ítél majd meg. Idehaza általában a bűn rossz játékfilmekből is művészfilmek lesznek, valahogy ugyanis meg kell magyarázni, hogy miért nem érdekelt senkit.
Persze az is jó kérdés, hogy melyik film készülhet el és melyik nem. A támogatási pénzek elnyerése szempontjából vannak örök sikertémák. Ilyen például a holokauszt, melyről nem lehet elég filmet forgatni. Nem véletlen, hogy idén is komoly támogatást nyert el egy, a zsidók szenvedését feldolgozó alkotás. A Nemes Jeles László rendező által jegyzett „Saul fia”című produkció elkészítését 205 millió forinttal támogatta az MNF. Itt a nézőrekord nem, viszont néhány rangos külföldi díj szinte előre garantált.
A másik örökzöld téma a hazai cigányság helyzete. Itt az a siker záloga, ha a valóságtól minél inkább elrugaszkodottabb a film. Több ilyen alkotás is készült az utóbbi néhány esztendőben. Fliegauf Benedek romagyilkosságokról, állami támogatással forgatott „Csak a szél” című munkája Ezüst Medvét ért a Berlini Filmfesztiválon. Az igazi „közönségsiker” azonban a Groó Diána által rendezett, 2010-ben bemutatott Vespa című film aratta. A 170 millió forintos költségen forgatott filmre 91 fizető néző váltott jegyet. Az állam amúgy 70 millió adóforinttal támogatta ennek a remekműnek az elkészülését. Így egy néző 769 ezer forintjába került az államnak. Hogy a bukást valamennyire elkendőzzék, a filmszemlén két díjjal is jutalmazták ezt a „remek alkotást”.
Lenyúlt fimtámogatások
2010 végén adócsalás miatt őrizetbe vették Koltai Róbert fiát, P. Koltai Róbert producert, a gyanú szerint közel négymilliárd forintnyi adót csalt el társaival, amiért adócsalás, csalás és okirat-hamisítás miatt indítottak ellene eljárást
A pénzügyőrök négy háromdimenziós animációs film számláit vizsgálták a nyomozás során. A gyanú szerint a filmek három producere – köztük Koltai is – fiktív számlákkal igazolta nagy értékű állami támogatások elköltését. A csaláshoz létrehozott társaságok offshore cégek segítségével rövidítették meg a költségvetést.
P. Koltai Róbert volt a producere az apja által rendezet 2012 őszén bemutatott Magic boys című filmnek is. Annak ellenére, hogy hazai viszonylatban gigászi, mintegy 800 millió forintos költségvetésből készült a film, hatalmas bukás volt, a jegyeladásokból alig több mint 40 millió forint folyt csupán be. Az állam a film elkészítését 172 millió forinttal támogatta.
A magyar történelem tabu téma
Történelmi jellegű filmeket nem divat Magyarországon forgatni. Számtalan olyan téma van, amit érdemes lenne feldogozni. Az utóbbi évtizedekben az egyetlen említést érdemlő alkotás az 1956-os forradalmat- és szabadságharcot vászonra vivő, „Szabadság, Szerelem” volt. A magyar közönség régóta vár már egy a II. világháborús eseményeket feldolgozó játékfilmet. Vászonra lehetne vinni például a Donnál történt katasztrófát, az erdélyi harcokat, vagy akár Budapest ostromát is.Érdemes megemlíteni, hogy Németországtól Koreáig, szinte minden nemzet az utóbbi évtizedekben megfilmesítette történelmének legalább egy sorsfordító eseményét. A magyar filmipar azonban, jelenleg még ezzel is adós.
J.F.
alfahir.hu