Nagy a baj! Nem jött össze a titkosítás a Fidesznek
Jelentős késéssel ugyan, de szerdán kiadta az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy letelepedési kötvényeket forgalmazó cég adatait, amelyek nyilvánossá tételére jogerős bírósági ítélet kötelezte a testületet. A ciprusi bejegyzésű Migrat Immigration Asia Ltd. engedélyeztetésével kapcsolatos dokumentumokat egy nappal azután küldte meg Bánki Erik, hogy büntetőfeljelentést tettünk a Legfőbb Ügyészségen közérdekű adatokkal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.
A Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból ugyanakkor nem derült ki, hogy a ciprusi cég honnan értesült a letelepedésikötvény-programról. Az is kérdéses, hogy személyesen, postán, esetleg e-mailben jelentkezett-e a Bodó János tulajdonában álló ciprusi vállalat a kötvényprogramra. (Bodó a tulajdonosa a dohány-nagykereskedelemmel foglalkozó Trafikbrand Zrt. nevű cégnek, illetve galériát is üzemeltet Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában.) Az iratokból azonban kiviláglik, hogy Bodó János 2015. november 11-én még egy magyar cég, a Migrat Bevándorlási Szakértő és Tanácsadó Zrt. nevében adott be állampapír-értékesítési kérelmet Malajzia, Mongólia és a Koreai Köztársaság tekintetében. Három héttel később ismét benyújtott egy hasonló kérvényt, szintén a említett országokra, de ezúttal már a ciprusi cég nevében.
Ezzel ugyanakkor Bodó nem vonta vissza a magyar társaság által beadott kérelmet. Egyelőre nem tudni, miért volt szüksége rá, hogy egy ciprusi cég nevében is engedélyt kérjen a letelepedési kötvények forgalmazására, az azonban beszédes, hogy ezt a vállalkozást – valószínűleg az idő rövidsége miatt – nem frissen alapította, hanem vásárolta. A cégadatok szerint a társaság korábbi neve Neamosa Investments Ltd. volt, tulajdonosa pedig két ciprusi magánszemély, Liana Marangu (nemzetközi átírásban Liana Maragkou) és Margarita Papanikolau (Papanicolaou). Ezt a céget egyébként 2015. április 22-én alapította a két tulajdonos, majd 2015. november 26-án eladták a Bodó János tulajdonában lévő Migrat Bevándorlási Zrt.-nek. Ezzel a furcsa körrel lényegében – bár hivatalosan egy ciprusi, nehezebben ellenőrizhető cég kapta a kötvényárusítási jogot – mégis az eredeti magyar zrt. lett a végső tulajdonos, amellyel Bodó első alkalommal pályázott. A ciprusi cég végül 2015. december 15-én kapott kötvényforgalmazási engedélyt.
Nem ez az egyetlen furcsaság a cég körül. A vállalkozásnak ugyanis nincsen honlapja, sem mongol, sem angol nyelven nem találtunk egyetlen honlapot sem, amely a letelepedési programot, vagyis a cég szolgáltatásait népszerűsítené. Lapunknak egy másik kötvényforgalmazó vállalkozásnál dolgozó forrás azt mondta, gyakran előfordult, hogy a mongol ügyfelek őket keresték meg, segítsenek a Migrat Immigrationnel kapcsolatba lépni. Nekik sem sikerült felkutatni a vállalkozást. Lapunk is csak a cég konkrét nevére keresve talált egy oldalt, az „aery.ninja” szolgáltatóét, ahol Projekt címszó alatt található a Migrat Immigration honlapterve. A telefonszám nem kapcsolható, illetve a Hirka & Pazár ügyvédi iroda elérhetőségei szerepeltek. Megkerestük az irodát, amely visszahívást ígért, de erre lapzártánkig nem került sor. A Migrat Immigration tavaly év végén azzal keltett feltűnést, hogy kérvényt adott be a gazdasági bizottsághoz, mivel a Seychelle-szigetekre is ki akarta terjeszteni szolgáltatásait. A testület meg is adta az engedélyt, majd egy héttel később hirtelen visszavonta.
Nemcsak az adóparadicsomnak számító szigetország állampolgárai vehettek részt egy hétig a letelepedési programban, hanem a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cégek többségi tulajdonosai is.
A program kapcsán az adófizetők 700 millió forintot fizettek ki teljesen feleslegesen az offshore-hátterű közvetítőcégeknek. Ezek a társaságok ugyanakkor 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 42 milliárd forint közpénz. Mivel az ügylet révén a felderíthetetlen hátterű magántársaságok komoly haszonra tettek szert, az állam viszont veszített, felmerül az alapos gyanúja, hogy a magyar letelepedésikötvény-program az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós története lehet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.20.
