Székház nélkül marad az MSZP?
A fojtogató adósságok miatt az MSZP fél éven belül kiköltözhet a fővárosi Jókai utcai székházából. Az Együtt–PM a közelmúltban költözött olcsóbb irodába, de a baloldalon fúziót sürgető Gyurcsány Ferencék központjának helyet adó ingatlan is vevőre vár – írja az mno.hu.
Nagy bajban van az MSZP, nem elég, hogy még a budapesti főpolgármester-jelöltjüket, Horváth Csabát is kiütötték és helyette a magát egy vödör hidegvízzel nyakon öntő Falus Ferenc indul, de úgy tűnik a súlyos anyagi gondjaik miatt a Jókai utcai pártszékházukat is kénytelenek lesznek eladni. A hatalmas mintegy 2 milliárd forintra rúgó adósság egyes szocialista politikusok szerint elsősorban Gyurcsány Ferencnek köszönhető. A Jókai utcai székházra felvett svájcifrank-alapú hitel, továbbá az épület fenntartási költsége túl nagy terhet jelent már az MSZP-nek – ismerték be a Népszabadságnak a szocialisták, így azt tervezik, hogy fél éven belül kikötöznek az irodákból. Az mno.hu előzőleg már beszámolt arról, hogy az MSZP-nek gondot okoz a pártszékház közüzemi számláinak idejében történő befizetése, felmerült az a lehetőség is, hogy az épület legfelsőbb emeletét bérbe adják.
Az MSZP három nagy hitelt nyög: a legnagyobb tétel a Jókai utcai székházra felvett svájcifrank-alapú, mintegy 800–1000 millió forintos, ehhez jön még az MFB-nél meglévő négyszázmilliós, kedvezményes pártingatlan-vásárlási céllal felvett kölcsön, valamint egy félmilliárdos folyószámlahitel az Ersténél. Az ötszáz milliós folyószámlahitel fedezeteként ráadásul az MSZP pártingatlanjai szolgálnak.
Már volt karcsúsítás
Az MSZP már korábban is jelentős karcsúsításra kényszerült, az alkalmazottainak több mint a felét elbocsátották. Az Állami Számvevőszék az idén januárban lezárt vizsgálata szerint 2012 végén már hivatalosan csak 36 teljes munkaidős alkalmazottja volt a pártnak a 2010-es 74-gyel szemben. Szintén a spórolás részeként a pártvezetés engedélyt adott arra, hogy a pártirodákat országszerte bérbe adják, így ellensúlyozva azt, hogy a központból egyre kevesebb pénzre számíthattak a helyi szervezetek.
Az 2006-os választási győzelme után évi mintegy 953 milliót állam támogatást kaptak a szocialisták, a hitelek felvételekor még hasonló bevételekkel számoltak 2010 után is. Csakhogy a bő négy évvel ezelőtti katasztrofális választási vereségük után ez az összeg a felére csökkent és hasonló arányban csökkent a frakció és a pártalapítvány támogatása is.
A Népszabadság egy vezető szocialista politikusra hivatkozva azt írta: még nem született döntés arról, hogy értékesítik-e vagy bérbe adják a székházat, de az eladást rendkívül megnehezíti az ingatlanra bejegyzett jelzálog, amelynek mértéke akár nagyobb is lehet, mint a ház jelenlegi forgalmi értéke. Az ingatlan működtetése havi 12-13 millió forintba kerül, tehát az évi 140-160 milliós kiadás felemésztheti az MSZP-nek járó éves költségvetési támogatás akár egyharmadát is.
Gondban az Együtt-PM
Az Együtt–PM szintén súlyos anyagi gondokkal küzd, az áprilisi választáson elszenvedett vereség óta ugyanis elzáródtak az elsősorban amerikai forrású pénzcsapok. A Szigetvári Viktor vezette pártszövetségnek több tíz milliós hitelt kellett felvennie az önkormányzati választási kampányra, de a működési költségek lefaragása érdekében az Együtt–PM nemrég szintén költözésre kényszerült. Szigetváriék a korábbi, ultramodern Alkotás úti központjukból a Nagymező utcába tették át székhelyüket. Mindemellett a Demokratikus Koalíció központjának helyt adó Népszínház utcai ingatlanon is kinn van az „Eladó” felirat.
Az SZDSZ adósságát az adófizetők állták
A 2006 és 2010 közötti utolsó szocialista ciklusban a pártok elfogadtak egy vagyontörvényt, miszerint kedvezményesen vásárolhatnak ingatlanokat, vagyis pártirodákat. A jogszabály szerint legfeljebb egymilliárd forint kölcsönt vehettek fel a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), tizenöt éves futamidőre, a mindenkori jegybanki alapkamat plusz egy százalékának fejében.
A hitelezéssel valamennyien éltek is, az SZDSZ például 415 millió forintot vett fel, amiből 23 ingatlant vásároltak meg. A korábban elfogadott törvény szerint az állam kezességet vállalt a pártok hiteleiért, ami azt jelenti, hogy ha nem tudják fizetni az MFB felé fennálló tartozásukat, akkor majd megteszik helyettük az adófizetők. A párt ráadásul ezen felül önkormányzatoknak is tartozik, így valójában 770 millió forint körüli tartozásról lehet szó.
Az volt szdszes politikusok korábban az állították, hogy a 23 ingatlan eladásból kifizethető az adósságuk. Ezzel szemben a valóság az, hogy az eltűnt liberális párt ingatlanvagyona alig piacképes és csak mélyen áron alul lehet értékesíteni, tehát, még így is jelentős adósság marad utánuk. Ezt pedig végeredményben az adófizetők fogják állni.
A Fidesz és az MSZP nagykoalícióban védte meg az SZDSZ-t
A Jobbik még tavasszal törvényjavaslatot (Vona Gábor és Szilágyi György jegyezte) is beadott a pártok részére nyújtott állami források visszafizetésének elmulasztásával kapcsolatban. Szilágyi György akkor azt nyilatkozta: „a törvényjavaslat azért született a részünkről, hogy például egy Fodor Gábor ne bújhasson ki volt pártjának, az SZDSZ tartozásának felelőssége alól és egy új pártot alapítva ne lehessen az adófizetők pénzére jogosult, ne lehessen országgyűlési képviselő addig, amíg korábbi pártjának tartozását nem rendezték.” A nemzeti párt szerint ez a javaslat garantálhatná a „jövő tisztább közéletét is”, ahol a politikai pártok és azok vezetői felelősséggel tartoznak a cselekedeteikért.
Először a Fidesz és az MSZP nagykoalícióban söpörte le a javaslatot, majd a plenáris ülésen is leszavazták, de nem voltak elegendően a határozatképességhez. Végül az előző ciklus utolsó parlamenti napján mégis megszavazták. A Jobbik hiába kérte, hogy még ebben a ciklusban egy rendkívüli ülésnapon vitassák meg a javaslatot, ebbe a Fidesz már nem ment bele. Így csak a választások után lehetett tárgyalni a törvényjavaslatot, akkor pedig már ott ülhet Fodor Gábor is a képviselők között. A Jobbik szerint a Fidesz trükkök százait vetette be, hogy az SZDSZ-t visszacsempéssze az Országgyűlésbe.
mno.hu nyomán – alfahir.hu