Vona: „aljas és átlátszó rágalomkampány a Jobbik ellen”
A Jobbik szerint a vasárnapi választás arról fog szólni, hogy külföldi nyomásra szét lehet-e morzsolni egy egymilliós támogatottságú magyar pártot. Kampány van, és persze mindent titkosítottak, így még több a kérdés.
Véget ért a Nemzetbiztonsági bizottság hétfői meghallgatása, a Jobbik szerint semmilyen konkrét, a Büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedetről való információ nem hangzott el az ülésen. A nemzeti párt szerint nem véletlen, miszerint a „botrányt” az EP-választás elé időzítették, mint ahogy az sem, hogy mindez azután történt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai alelnökkel, Joe Bidennel tárgyalt telefonon. Akkor állítólag arról is szó volt, hogy a Jobbik erősödését meg kell állítani.
A több mint háromórás meghallgatás után Németh Szilárd fideszes bizottsági alelnök "haza- és nemzetárulásról beszélt", holott még a gyanúsítás szerint sem Magyarország, hanem az Európai Unió ellen történt "kémkedés". Az alelnök ezt követően elszólta magát arról, hogy állítólag "video- és hangfelvételek is bizonyíthatják Kovács bűnösségét", azonban hozzátette, hogy ezen bizonyítékokra a bizottság nem volt kíváncsi. Később Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke arra reagálva, hogy az újságírók - Németh Szilárdtól - már tudnak bizonyos hang- és videofelvételekről, zavarodottan elmondta, hogy azok minősített információk, amelyek államtitkot képeznek, és bajban van, aki ezekről beszélt. A kifecsegett információ mellett megtudtuk továbbá az is, hogy az adatokat 2043-ig, azaz harminc évre titkosították, de a bizottság elnöke „elvarratlan szálakról” is említést tett. Tehát lényegében a Fidesz megszellőztetett valamit, ami további ráagalmazásokra ad okot, de elintézték azt is, hogy az állításuk mögötti tartalom homályban maradjon.
Az LMP-s Szél Bernadett, aki a bizottságnak ugyancsak tagja, sajtótájékoztatóján megjegyezte: ahhoz, hogy valakit kémváddal illessenek, nem feltétlenül kell kémnek lenni. A képviselő ezen megszólalását az MSZP-s Molnár Zsolt is megismételte, magyarán elképzelhető, hogy az úgynevezett „kémvád” nem egy kém tevékenységéről szól, hanem bizonyos orosz-magyar találkozókkal kapcsolatos feltételezésekről. Ismert, Kovács Béla kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik, ami nem különös, ha azt nézzük, hogy egyben az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség tagja is.
Külföldi nyomás áll a háttérben?
A Jobbik a meghallgatás után is azon az állásponton volt, hogy annak nyilvánosnak kellett volna lennie. Vona Gábor elmondása szerint arra sem kapott megnyugtató válaszokat, hogy őt, mint pártelnököt miért hívták meg. Mint mondta, őt „arról győzték meg” az elhangzottak, hogy az ügy nem más, mint egy „aljas és átlátszó rágalomkampány a Jobbik ellen”, „amelynek nem más a célja, mint, hogy nagy valószínűség szerint külföldi nyomásra a jelenlegi kormánypártok igyekeznek megroppantani a Jobbikot az EP-választás előtt”. Vona Gábor hozzátette: a vasárnapi választások tétje most már nem csak az, hogy kik fogják Magyarországot Brüsszelben képviselni, hanem az is, hogy "külföldi nyomásra a magyar kormánypárt koholt vádak alapján fel tud-e morzsolni egy törvényesen működő, és egymillió ember támogatását élvező parlamenti pártot". „Aki úgy érzi, hogy ez nem történhet meg, annak csak azért is a Jobbikra kell szavaznia” - közölte a pártelnök.
Mirkóczki Ádám ehhez hozzátette, hogy reményeik szerint az EP fel fogja függeszteni Kovács Béla mentelmi jogát, és egy bírósági eljárás keretében be fog bizonyosodni az ártatlansága, ugyanakkor abban is biztosak, hogy a Fidesz még be fog keményíteni a vádaskodásokat illetően.
A bizottsági ülés kezdete előtt Vona Gábor és Mirkóczki Ádám úgy nyilatkoztak, a Jobbiknak nincs titkolnivalója, így mindenképp nyílt meghallgatást kérnek. A nemzeti párt képviselői úgy vélték, hogy aki zárt ülést akar elrendelni, valójában annak van mit elhallgatnia a nyilvánosság elől.
alfahir.hu