A "Wars for nothing" című nóta alatt a háttérben többek közt az is olvasható, hogy

Ilan Mor izraeli nagykövet szerint ez "kellemetlen, Izrael-ellenes" üzenet. Ezért aztán a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz fordult. Mert, hogy, ha egy üzenet számunkra "kellemetlen", akkor hatóságokhoz szoktunk fordulni, ugyebár. Ugyan melyikünkkel nem fordult még elő, hogy egy rossz filmet, egy tárgyi tévedésektől hemzsegő Spektrum tévés műsort, esetleg egy ordítóan elfogult Lánczi András, vagy Lakner Zoltán-féle "elemzést" felnyomtunk az NMHH-nál? Hiszen "kellemetlen" volt nézni. 

 

A történet igazán döbbenetes része azonban az, ahogyan a médiahatóság reagált. Az Ynetnews szerint

Boggie száma egyébként már két héttel ezelőtt is komoly visszhangot kapott az izraeli sajtóban. A "Jiszrael Hajom"  című lapnak tűnt fel először a gázai áldozatokra utaló szöveg. A szerző szerint az előadó ezzel "kimondatlanul ugyan, de Izraelt teszi felelőssé a történtekért".

Az már eleve pikáns hogy az NMHH vezetésében ülhet olyan ember, aki képtelen értelmezni egy nemzetközi verseny szabályzatát. Az azonban még viccesebb, hogy ebben a pozícióban a saját hatáskörével sincs tisztában. Még, ha fel is tesszük, hogy igaza van (nem, nincs igaza), akkor is ugyan miért a magyar médiahatóság feladata és joga lenne eldönteni, hogy egy műsorszám megfelel-e az Eurovíziós Dalfesztivál szabályainak?

 

És még nem is a legijesztőbb az egészben. hanem, hogy a hír szerint a magas rangú tisztségviselő "megígérte", hogy teljesítik az izraeli nagykövet kérését. Nem fontolóra veszik, nem kivizsgálják, nem eljárást kezdeményeznek - hanem megígérik. Emögött valami olyan beteges megfelelési kényszer sejlik fel, amiről már nagyon sokat írtunk, írtam én magam is - mégis újra, meg újra lefagyok, amikor egy-egy ilyen orbitális példájával találkozom. 

 

Mindenesetre írtam az NMHH-nak és megkérdeztem, hogy ezt így, hogy? Ha válaszolnak, ígérem, megosztom önökkel.