Herta Müller neve is fölkerült a Nobel-díjasaink budapesti dicsőségtáblájára

Herta Müller, a bánsági Niczkyfalván született német írónő 2009 őszén kapta meg a Nobel-díjat, ám neve közel két esztendeig nem kerülhetett föl a történelmi Magyarország területén született Nobel-békedíjasok dicsőségtáblájára. Leveleket írtunk a MTESZ elnökének, az ügyet később publikáltuk a Kuruc.infón, amelynek eredményeként hosszú gyötrődés után végre olvasható a magyarul is beszélő, a magyarokról tisztelettel és szeretettel megnyilatkozó Herta Müller neve.

Herta Müller

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) elnöksége 1994-ben a Nagy Imre téri (Fő utcai) Budai Székházán márványtáblákat avatott a magyar tudósok és Nobel-díjasok emlékének megörökítésére. Amint a nevekből kiderül, olyanok kerülhettek föl ezekre a dicsőségtáblákra, akik vagy akiknek szülei a történelmi Magyarország területén születtek. Így olvashatjuk például a Karcagon született izraeli Herskó Ferenc, a Bécsben született Bárány Róbert és Zsigmondy Richárd, a Máramarosszigeten született zsidó Elie Wiesel, illetve közbenjárásunk eredményeként a bánsági Niczkyfalván született és nevelkedett Herta Müller német írónő nevét.

A sors fintora, hogy az újabb tábla első helyére egy olyan Nobel-díjas neve került, aki finoman szólva nem büszke a magyarságára, a szülőföldjétől távol, önkéntes száműzetésben él, mert szerinte itthon a magyarok tekintélyes része nem szereti őt és a hozzá hasonló sorstalanokat. Ezen véleményét jól ismerjük számos, főleg a német nyelvű sajtónyilatkozatából. Kertész Imre Nobel-díjának hírére – már akkor ismervén a megnyilatkozásait – még a Magyar Fórumban le mertük írni: mi továbbra is várunk az első magyar irodalmi Nobel-díjasra. Kaptunk is érte hideget, meleget, véleményünk kifejtése miatt a közismert besorolók fölvettek mindenféle listára, de leginkább a feketére. Kertésznek az azóta eltelt évtizedben tett újabb megnyilatkozásai csak alátámasztják, igazolják a 2002-ben nagyon elítélt véleményünk helyességét.

Kertész Imre Nobel-díja adományozásának esztendejében, 2002-ben, a régi, hazánk XX. századi híres szülötteinek neveit föltüntető márványtábla mellé egy új, a XXI. század neves személyiségeit megörökítő márványtábla került. Gondolván arra, hogy remélhetőleg a sor nemsokára folytatódik. Így is lett. Kertész Imre alá két esztendő múlva, 2004-ben, a fehér márványtáblára fölkerült a Karcagon született Herskó Ferenc (Ávrám Hersko) izraeli biokémikus neve. Hersko többször járt Magyarországon, a magyarokról nem mond sem jót, sem rosszat...

Herta Müller átveszi a Nobel-díjat Stockholmban

Elie Wiesel Nobel-békedíjas zsidó neve még a korábbi, a XX. századi hírességeket föltüntető táblán olvasható. Wiesel Máramarosszigeten született 1928-ban, tehát akkor, amikor a trianoni diktátum következtében már ez a város sem tartozott Magyarországhoz. Wiesel jól tud magyarul, ám keresztény magyarok társaságában csak „kegyet gyakorolva” szokott megszólalni ezen a nyelven. Ott árt a magyarságnak, ahol csak tud. Köves Slomo rabbi meghívására nemrégiben Magyarországon járt, megtekintette a trianoni tragédia előidézte magyar fájdalmat is mintegy kipellengérező, bizonyos célok szolgálatába állító holokausztkiállítást (A fotónkon Wiesel éppen azt a Nagy-Magyarország térképet szemléli, amely alá angolul a következő van írva: „Nem, nem soha! - tettek esküt iskolás gyermekek, felnőttek és imádkoztak Magyarország föltámadásáért”. Wiesel két tárlatvezetője: Oberländer Baruch rabbi és Köves Slomo rabbi – H. J.)

Elie Wiesel a budapesti holokauszt-kiállításon

Elie Wiesel a holokiállításon kívül megfordult a budapesti Parlament épületében is, ahol a szószékről ostorozta a magyar társadalmat, s a már szinte fokozhatatlan antiszemitizmus megfékezéséért keveset cselekvő politikusainkat. Wiesel legutóbbi húzása az volt, hogy látványosan és pimaszul visszadobta a Mádl Ferenc által 2004-ben adományozott Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, mert Magyarországon utcákat, intézményeket neveznek el például Horthy Miklósról, Wass Albertről, és szobrot is állítanak nekik. Leginkább azt nehezményezte, hogy Kövér László részt vett (volna) Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésén, ha a bocskorosok azt meg nem hiúsítják. Utólag meggondolva: Elie Wiesel nem hibás, hanem azok vétkeztek, akik ebben a magas magyar állami kitüntetésben részesítették, s azok, akik szószéket biztosítottak neki a magyar nép ostorozására a Tisztelt Házban. Meghálálta.

Herta Müller német írónő 2009-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. Született 1953-ban Niczkyfalván (németül: Nitzkidorf), a történelmi Bánság Trianonban Romániának ajándékozott részében. (A Bánságból a „jugoszlávok” is kaptak, ám Szeged alatt egy darabkáját mutatóba meghagyták nekünk.) A XVIII. század '80-as éveiben Württembergből több hullámban betelepített svábok szinte a pusztaságban építették föl a falvaikat, s az egyiket a Sümegen született Niczky Kristóf tárnokmesterről, országbíróról és Temes vármegye főispánjáról elnevezték Niczkyfalvának. Ezen a sváb kistelepülésen a XX. században Herta Müller mellett Kräuter Sebestyén személyében még egy temesvári római katolikus püspök is született.

Képeslap a hajdani Niczkyfalváról

Herta Müller, akárcsak Elie Wiesel, nem tartja magát magyarnak, nem magyarul alkot, ám az utóbbival ellentétben mindenkivel szívesen beszél magyarul, tisztelettel és szeretettel ír, nyilatkozik a magyarokról. Mindketten a Trianonban elszakított hajdani magyar területen születtek és nevelkedtek. Herta Müller a történelmi Temes, míg Elie Wiesel Máramaros vármegyében. Elie Wiesel neve fölkerült a MTESZ székházán 1994-ben fölavatott márványtáblára, míg a hasonló földrajzi helyen és körülmények között született, nevelkedett, ám a magyarság iránt lojális Herta Müller nevét másfél évvel a Nobel-díj odaítélése után is hiába kerestük. 

Elie Wiesel neve az első dicsőségtáblán díszeleg

Itt kell megjegyeznünk, hogy A szavak ördögi köre (Der Teufelkreis der Wörter) címen a múlt csütörtökön kiállítás nyílt Herta Müller életéről és munkásságáról Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. A kiállítás november 9-i zárónapján a Nobel-díjas német írónő is jelen lesz. 

A Herta Müller-kiállítás plakátja

Levelet írtunk Prof. Dr. Veress Gábornak, a MTESZ országos elnökének, akit emlékeztettünk arra, hogy Herta Müller neve hiányzik a történelmi Magyarországon született Nobel-díjasok dicsőségtáblájáról. A fölsorakoztatott érveink között szerepelt, hogy Herta Müller a történelmi Magyarország Niczkyfalva nevű településén született, jól beszél magyarul, tisztelettel szokott nyilatkozni a magyarokról és Magyarországról. Ekkor még egy árva szóval nem említettük Elie Wieselt, nehogy az intézmény elnöke az esetleges zsidó reakcióktól való félelmében ne merjen cselekedni. 

Prof. Dr. Veress Gábor levelünkre 2010 decemberében válaszolt, amelyben nesze semmi, fogd meg jól fordulattal „értesített”, hogy „levelére egy későbbi időpontban visszatérünk”. Újabb levelet írtunk a professzor úrnak, amelyben tudattuk vele, hogy állításával ellentétben Herta Müller Nobel-díjának megörökítéséhez nem kell semmiféle márványtáblát elhelyezni, mert az már ott díszeleg a MTESZ Budai Székházának a falán, csak szólni kell egy ügyeskezű mesterembernek, aki bevési a német írónő nevét Herskó Ferencé alá. Erre a levelünkre már nem kaptunk választ Prof. Dr. Veress Gábortól. Vártunk egészen 2011. március idusáig, tehát több mint negyed évet, amikor már Elie Wieselt is fölemlegetve a Kuruc.infón a nagyközönség számára is olvashatóvá tettük a pikáns történetet.

Hosszú csend, hallgatás és a Nobel-díj odaítélése után közel két esztendővel végre fölkerült a MTESZ Budai Székházának (bejárat a Nagy Imre tér felől – H. J.) falán függő dicsőségtáblára Herta Müller német írónő neve. Fáradozásunk, a Kuruc.info biztosította nyilvánosság tehát eredménnyel járt.

Herta Müller neve is fölkerült a dicsőségtáblára

Örömünkbe azonban némi üröm is vegyül, mert az MTESZ honlapjának fejlécén (a jobb felső sarokban) Nobel-díjasaink egymásután pörgő fényképei között Herta Müllerét még mindig nem találjuk. Elie Wieselét viszont igen. Ismét csak föl kell tennünk a megválaszolandó kérdést: Ha Elie Wiesel fényképét igen, akkor Herta Müllerét miért nem?